![]()
Egy kis ország 2014.
Egy kis ország 2014.“Amikor arról kérdeznek, mire van legnagyobb szüksége valakinek, hogy politikussá váljon, azt felelem:
Arra a képességre, hogy megjósolja, mi fog történni másnap, a következő hónapban, a következő évben – és utána képes legyen megmagyarázni, miért nem az következett be.”/ Winston Churchill /
A kettőezer-tízes képviselői választásokat követően a párt kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Első dolguk volt – a fizetésük és egyéb juttatásaik megszavazása után – hogy megváltoztassák az alkotmányt és teljhatalmat adjanak a köztársasági elnöknek, akit ők választottak meg nyolc évre. Ez pedig nem más, mint a minden erkölcsi és politikai etalon felett álló elnök.
Azóta négy év telt el.
Az Andrássy úton egy egyenruhás férfi lovagolt be a fővárosba fehér póni lován. Beköltözött a királyi palotába, ahová ünnepélyes keretek között utána vitték a Szent koronát is. A szélső jobbnak hadat üzenve lecsukatta annak vezérét, mert félt a konkurenciától. A kormányba viszont beültetett egy-két díszfasisztát, hogy jobbról mégse érhesse szó az országház elejét.
Miniszterelnöke – a volt frakcióvezető – átköltöztette hivatalát a Sándor palotába, hogy közel legyen főnökéhez, aki szinte ki sem mozdul a palotából. A parlament épületébe csak turisták sétálgatnak. Az országgyűlésben munka nem folyik, hiszen az elnök kikiáltatta magát örökös uralkodóvá és minden törvénykezési jogot a saját kezébe vett, mint a demokrácia egyedüli letéteményese.
Az Európai Unió nem nézte eleinte jó szemmel a magyar államrend ezen formáját, de mikor az élelmiszerválság egyre erősebben szorongatta Európát, ingyen búzát küldetett a magyar kormányzó Brüsszelbe, hogy lehalkítsa a hangos, de éhes uniós-képviselőket. Erdélyt, Vajdaságot és a Felvidéket még nem követelte szomszédjainktól, de szavazati jogot biztosítva a külhoni magyaroknak ezer évre bebiztosította magát és családját a kormányzói székben. Persze szavazást nem írt ki azóta sem, de ha mégis megtenné, akkor az idegenbe szakadt hazánkfiai is szavazhatnának.
Rá.
Rá.
Az ellenzéket betiltotta. A baloldali és a liberális pártok illegalitásba vonultak és földalatti mozgalomként próbálnak borsot törni az államhatalom orra alá. A halálbüntetés visszaállítása óta hajnalonként ismét dolgoznak az ítéletvégrehajtók. Nagy államférfiak és gondolkodók menekültek el az országból. Az újságírókat egyenként figyeli az Államvédelmi Hatóság. A fiatalokat már az iskolában megtanítják a hatalom iránti alázatra, a másság gyűlöletére és a nem gondolkodás könnyedségére.
Ma délben ebédre várja a pápát, de az nem jön. Fejébe húzva koronáját álmodik egy nagyot, majd hadat üzen az Egyesült Államoknak és biztos ami biztos Oroszországnak is.
A televízió egyetlen csatornáján megnézi a róla szóló híreket és telefonon leváltja a híradó főszerkesztőjét. Az internet és számítógép használatot regnálása elején csak megadóztatta, de később be is tiltotta. Ezért nem kell aggódnia, hogy valaki megtudja, hogy ilyesmi már előfordult a történelemben. A Duna mentén is.
A televízió egyetlen csatornáján megnézi a róla szóló híreket és telefonon leváltja a híradó főszerkesztőjét. Az internet és számítógép használatot regnálása elején csak megadóztatta, de később be is tiltotta. Ezért nem kell aggódnia, hogy valaki megtudja, hogy ilyesmi már előfordult a történelemben. A Duna mentén is.
Most itt ül a trónterem ablakánál. Lenéz országára. Erre a mindent elviselő, szavát már nem hallató, elnémított hazára. Semmiből sosem tanuló kicsinyke országra, aki szó nélkül hagyta, hogy eddig fajuljanak a dolgok. Nem kiáltott fel, amikor megérezte a veszély első jeleit, hogy eddig s ne tovább. Amikor pedig kiáltott volna már késő volt. Elvágták a torkát.
Hogyan kezdődött?
Egyszer egy demokratikus párt szó nélkül tűrte, hogy a fejére nőjön egy diktatórikus jegyeket viselő beteg elme.
Mit lehetne tenni, hogy ez ne következzen be?
Mert tenni kell!
Amíg nem késő!
Amíg nem késő!
Szerintem…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: