A miniszterelnök jelöltem

Van egy olyan érzésem, hogy nem nevekről szólnak a tárgyalások azok közt a pártok közt, amelyek még hajlandóak szóba állni egymással. Inkább irányokról és programokról. Igaz mindegyik ugyanarra menne, de az úton és a járművön még vitatkoznak. A kormányfő és a kabinet tagjai még szóba sem jöttek. Persze mindenkinek van saját ötlete, de hát a magyar már ilyen. A focihoz és a politikához mindenki ért ebben az országban. Csak azt nem értem, hogy akkor miért nem megy egyik sem? Olyan ez, mint a teve. Mert a teve az tulajdonképpen egy ló, csak ő egy koalíciós megállapodás eredménye.

 

Ma egy olyan valakire lenne szükség, akit fenntartások nélkül elfogad mindenki. Legyen az pártoldal-függő vagy a politikának régen hátat fordító. Nehéz ügy. Mikor már tucatjára került szóba a szakértőkormány, akkor a miniszterelnök közölte, hogy az övé az. Mindegyik minisztere és államtitkára szakértő. Igaz azóta sem jött rá senki, hogy miben. Most megint előkerült a téma és félek, hogy semmi komoly változás nem történik majd. A pártkatonák ott maradnak a helyükön és élvezik a hatalom fanyar ízét. Gyurcsány a nagy gázcég vezetéséből szorongatja majd az utód és az ország érzékeny pontjait. A pártja kézi vezérelve azt szavaz meg, amit ő diktál.

 

Az ellenzék úgy kommentálja a történéseket, hogy ha a szocik terjesztik be a válságkezelő csomagot, akkor az népsanyargató megszorítás. Ha ők tehetnék ezt, akkor az megváltó isten akarat. Mintha nekünk nem lenne teljesen mindegy. A végén így is úgy is mi velünk itatják meg a fekete levest. Csak közben majd folyamatosan hátra mutogatnak, hogy ők csak az elődeik szemetét takarítják. Ahogy az összes kormány tette.
Nem mi csináljuk ezt veletek! Ők voltak!

 

Nem mindegy? Nem lenne itt az ideje végre előre nézve keresni a célt? Ezen a hülye pléhlovon is fordítva ülünk, aminek csak oldala van és nem akar előre haladni az istenért sem!

Mondjatok olyan szakembereket, akiket nem kóstolt meg a politika és hisz bennük az ország. Nem tudtok! De ha mégis, akkor ezt a megbecsülést nem váltja aprópénzre. Ti sem tennétek. Nem lehet az országot egy év alatt kihúzni abból, amibe évek alatt taszították. Itt csak egy csoda segíthet.
Az pedig ritka.

Surányi?
Jó szakember. Nem politikus. Bankár. Nesze neked bankárkormány! Nem hiszem, hogy ha kiáll az ellenzék vitriolos szónokai elé, akkor nem nyelik le keresztbe. Ráadásul Gyurcsány folyamatosan beszólogatott neki az évek alatt. Érdekes viszony lenne az övék. 

Glatz?
Ő az én titkos favoritom, de sajnálnám, ha beletörne a bicskája ennek a morálisan és gazdaságilag romokba lévő országnak a száraz kenyerébe. Idős már az ilyen csatákhoz, de csapatot összerakni és irányítani azt kétségtelen, hogy nagyon tud!

Bajnai?
Törekvő és okos fiatalember, aki Fleto szárnyai alatt sokat tanult erről a szakmáról, de nem hiszem, hogy azért, hogy egy évig legyen az ország élén. Őt későbbre tartogatják. De kétségtelen az is szép, hogy egyáltalán szóba került.

Szekeres?
Ha valaki, akkor ő nagyon szeretne. Jász és Nagykun politikai és gazdasági kiskirálya megkerülhetetlenné tette magát már eddig is a szocik között, de nem hiszem, hogy komolyan venné őt bárki is a megyéjén kívül. Való igaz, hogy nagyobb esélye lenne a NATO-ban valami pozícióra miniszterelnökként. De nem biztos, hogy ezeket a szempontokat egy az országért komolyan aggódó döntéshozónak figyelembe kellene, hogy vennie.

Kis?
Neki is van esélye. Benne van a pakliban, hogy ravasz módon azért emelik fel, hogy onnan bukjon egy hatalmasat. Ezzel a döntéssel Gyurcsány két legyet is üthetne egy csapásra. Lenne egy bábja, akire később rákenheti az elmúlt évek összes ballövését és a következő vereségeket is. Egy örök ellenlábassal kevesebb.

Mészáros?
A Corvinus egyetem rektora. A fekete ló. Biztos jó szakember. Valamiben. Csak az egyszeri ember nem ismeri és talán ez így is marad. De annyi előnye van a többi jelölttel szemben, hogy a két nagy párt vezetőinek a gyermekei az ő egyetemén tanulnak. Ki tudja? Lehet, hogy ezzel a jelöléssel szeretnének a pártvezérek a srácaiknak egy kis lépéselőnyt szerezni az egyetem többi nebulójával szemben.

Az én jelöltem?
Egy olyan európai ember, aki képes tovább látni az orránál. Mindenki elfogadja tőle a rosszat és a jót is. Aki érti az embereket, mert köztük él és dolgozik. Aki nem csak az autója üvegén keresztül bámul az országra és kinek nem csak térkép e táj. Nem hajol meg a pártok pitiáner játszadozásainak és nem ígér olyat, amiről tudja, hogy úgysem fogja megtenni. Olyan, aki a mi beosztottunk. Akin, számon kérhetjük, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy azt megbeszéltük. Aki nem érinthetetlen és mégis előttünk jár egy lépéssel. Aki emberszagú és mégsem büdös.

A neve?

Szerintem…