{"version":"1.0","provider_name":"Szerintem...","provider_url":"https:\/\/szerintem.cafeblog.hu","author_name":"k\u00f6k\u00e9ny","author_url":"https:\/\/szerintem.cafeblog.hu\/author\/kokeny\/","title":"A p\u00e1rnatolvaj","html":"

Csendes nyugalomban hever az \u00e1gyunkban<\/h4>\r\n

\"\"<\/a>\r\n<\/a><\/a><\/p>\r\nCsendes nyugalomban hever az \u00e1gyunkban. Keze tehetetlen hever mellette a p\u00e1rn\u00e1mon. Titokban figyelem hogyan szuszog. Szinte \u00e9szrev\u00e9tlen. K\u00e9k szemeit \u00e1lom fedi \u00e9s az a hajtincs, amit annyira szeretek.\r\nMerre j\u00e1rhat? Vil\u00e1got l\u00e1t \u00faj ker\u00e9kp\u00e1rj\u00e1n vagy mag\u00e1nyosan r\u00f3ja a k\u00f6r\u00f6ket a szigeten? Esetleg a gyerekekkel \u00fcl a foly\u00f3parton?\r\nMindegy. A l\u00e9nyeg, hogy most j\u00f3 neki.\r\nMosolyog.\r\n\u00c1lommosoly.\r\nCombjai, mint rendetlen gyermek sz\u00e9jjelhagyott j\u00e1t\u00e9kai. Itt is egy \u00e9s ott is.\r\nHihetetlen mire k\u00e9pes egy vad\u00f3c test. A vad\u00f3c testben viszont egy szel\u00edd l\u00e9lek pihen, ami megv\u00e1ltoztatta az \u00e9letem.\r\n\u00c9s nem b\u00e1nom.\r\n\r\nMikor r\u00e1m tal\u00e1lt sokkal ink\u00e1bb \u00e9reztem magam gyermeknek, mint er\u0151s f\u00e9rfinak.\r\nEgy mag\u00e1ra hagyott kiskutya voltam. Olyan giccsesen sz\u00e1nnival\u00f3, nagyszem\u0171 \u00e1rva, akit mindenki megsajn\u00e1lt, de nem vitt haza a meleg szob\u00e1ba. Aki nem tudott b\u00edzni az emberekben, mert akadtak azel\u0151tt olyanok, akik miut\u00e1n megsimogatt\u00e1k p\u00e1rszor, beler\u00fagtak \u00e9s visszazavart\u00e1k az utc\u00e1ra.\r\nBenne sem b\u00edztam. Sok\u00e1ig nem. Azt\u00e1n id\u0151vel ez is megv\u00e1ltozott. Nem tudom mikor \u00e9s hogyan. Egyszer csak \u00edgy volt \u00e9s k\u00e9sz. Sem \u0151 sem \u00e9n nem tulajdon\u00edtottunk neki akkora jelent\u0151s\u00e9get, hogy feljegyezz\u00fck a napt\u00e1rba. Nem v\u00e1rtuk \u00e9s tal\u00e1n ez\u00e9rt j\u00f6tt el oly \u00e9szrev\u00e9tlen.\r\n\r\n\u00dajra nevet\u0151 emberek vettek k\u00f6r\u00fcl minket \u00e9s kiny\u00edlt a vil\u00e1g. Kerest\u00fck a sz\u00e9pet \u00e9s befogadtuk a j\u00f3t. Vil\u00e1got l\u00e1ttunk \u00e9s \u00faj bar\u00e1tokat tal\u00e1ltunk.\r\nKer\u00fclt\u00fck az ostoba gonoszkod\u00f3kat \u00e9s \u00e9szre sem vett\u00fck a rosszakar\u00f3 irigyeket. K\u00e9zen fogva ment\u00fcnk ismeretlen t\u00e1jakon \u00e9s vezett\u00fck egym\u00e1st kedvenc helyeinken.\r\nA fiaink is vel\u00fcnk tartottak \u00e9s senki nem gondolta \u00fagy, hogy ennek nem \u00edgy kellene lennie. \u00d6ten nevett\u00fcnk egym\u00e1son azon a nagy \u00e1gyon. P\u00f6rg\u00f6tt a kocka \u00e9s a kezekben pontot osztott a k\u00e1rtya. Nem volt vita melyik moziba menj\u00fcnk \u00e9s hogy megigyunk-e el\u0151tte egy poh\u00e1r s\u00f6rt.\r\n\r\nCsal\u00e1dom lett \u00fajra.\r\nOlyan nagy, amiben j\u00f3 sokan lenni. Mikor nagy kond\u00e9rban rotyog a bableves \u00e9s nem el\u00e9g az egy tepsi pog\u00e1csa. Mikor van kit megk\u00e9rni, hogy hozzon m\u00e1r tejf\u00f6lt az eb\u00e9dhez, mert az valahogy kimaradt \u00e9s addig a m\u00e1sik csipetk\u00e9t gy\u00far a f\u00fcst\u00f6lt szag\u00fa konyh\u00e1ban.\r\nAzt\u00e1n nem f\u00e9r\u00fcnk el mindannyian az asztaln\u00e1l csak sz\u0171k\u00e9n.\r\n\u00c9s ezen is tudunk nevetni.\r\nHajnalban is k\u00e9pes felkelni, ha k\u00e9sz egy gondolatsor. \u00c9s m\u00e9g f\u00e9l\u00e1lomban is \u00e9szreveszi azt az elv\u00e9tett vessz\u0151t.\r\nB\u00edztatva \u00f6r\u00fcl minden le\u00edrt szavamnak \u00e9s b\u00fcszke a vel\u00fck el\u00e9rt sikereimre. Vigasztalva \u00f6lel mag\u00e1hoz, ha csal\u00f3dnom kell a m\u00e1sok szavaiban.\r\n\r\nNyugalom sz\u00e1llt a lelkemre. B\u00e9ke melyre mindig v\u00e1gytam, de ezid\u00e1ig csak pillanatokra tal\u00e1ltam meg.\r\nEz m\u00e1r nem ill\u00fazi\u00f3.\r\nRend van k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem \u00e9s rend van bennem is.\r\nOlyan kicsit kuszarend f\u00e9le, ami nem ideges\u00edt\u0151en ped\u00e1ns, de m\u00e9gis minden a hely\u00e9n van.\r\nEz olyan ismeretlen \u00e9s k\u00f6nnyen megszokhat\u00f3 r\u00f6p\u00fcl\u00e9s, amir\u0151l \u00edrni tud\u00f3k szonetteket \u00e9s reg\u00e9nyeket szoktak mes\u00e9lni.\r\n\r\nEgy szeretnival\u00f3 ismeretlen. Egy v\u00e1ndor, aki m\u00e9g \u00faton van, de itt sz\u00edvesen l\u00e1tj\u00e1k. Nem tart\u00f3ztatj\u00e1k \u00e9s nem is k\u00fcldik. Szabad, de nem megy tov\u00e1bb. Nem j\u00f6tt meg \u00e9s m\u00e9gis haza\u00e9rt.\r\nAz elt\u00e9vedt kiskutya \u00e9rezhet ilyesmit, mikor a nagy kalandja ut\u00e1n hazatal\u00e1l \u00e9s a t\u00e1ny\u00e9rj\u00e1ban friss v\u00edz v\u00e1rja \u00e9s finom falatok.\r\nT\u00f6bb\u00e9 sosem akar elk\u00f3borolni. Nem keres ismeretlen kalandokat \u00e9s nem fogadja el m\u00e1st\u00f3l az \u00e9telt. P\u00f3r\u00e1za is csak jelz\u00e9sk\u00e9pp l\u00f3g gazd\u00e1ja karj\u00e1n.\r\n\r\nFelriadt. Felemeli fej\u00e9t \u00e9s leragadt szemh\u00e9ja kis r\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl s\u00f3hajtva keresi az alv\u00f3t\u00e1rs\u00e1t.\r\nAzt a nagy macit, ami olyan puha \u00e9s meleg.\r\nNa, igen!\r\nEz vagyok \u00e9n.\r\n\r\n\u00c9n, aki hajnalok hajnal\u00e1n megint itt \u00fcl\u00f6k a bet\u0171k f\u00f6l\u00e9 hajolva.\r\nPedig a takar\u00f3 \u00e9s a nagy\u00e1gy m\u00e1sik fele melegen h\u00edvogat. Igaz a p\u00e1rn\u00e1imat megint elbitorolta valaki, de m\u00e1r megszoktam.\r\nAhogy ezt az \u00faj \u00e9letemet.\r\n

Szerintem...<\/h6>\r\n \r\n\r\n ","type":"rich"}