1.0Szerintem...https://szerintem.cafeblog.hukökényhttps://szerintem.cafeblog.hu/author/kokeny/<blockquote> <h3>Lassan egy hete bringázom körbe az Alföld legjobb borászatait, hogy megismerhessék a borbarátok a magyar borutat.</h3> <h3>De ami a minap történt velem az nem semmi!</h3> <!--more--></blockquote> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">Kicsit fáradtan, de lelkesen ébredtem. A reggeli habos kakaó mellé egy velős rántottát kaptam. Ilyet még ugyan sosem ettem, de nagyon ízlett. A Vándorban eddig minden rendben volt. Mióta úton vagyok csak kényeztettek a borászok. Programokat szerveztek és igyekeztek lesni minden kívánságom.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">A mai napig.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">Az egy dolog, hogy a Vásárhelyi borászat Sóshalmon van. Nem gond! Csupán egy harmincas eltérés. Ráadásul a kamionokkal teli negyvenhetes úton. Ma többször volt olyan érzésem, hogy elcsap egy nagy tizenkerekű. Alig vártam, hogy lezuhanyozhassak és átöltözhessek, de nem jött össze. A “vendéglátóm” nagyívű érdektelenséggel fogadta az elképzelésem egy forró zuhanyról és az olajos szerelésem tisztára váltásáról. De közben arról regélt, hogy milyen kiváló szállást szerzett nekem.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">Akkor hajrá! Igyuk meg, fotózzuk és filmezzük le és uzsgyi! Irány a pince. Kicsit büdösebb az eddigieknél és lépni nem lehet a rendetlenségtől, de készült azért olyan kép, amin ez nem látszik. Aztán a kövidinka, ami tényleg jó volt a maga nemében és az egyetlen a környéken. A nyelvem már kezdi megszokni a valódi gyümölcs ízeit ezért a többi bora nem ízlett annyira. Egyre büdösebbnek éreztem magam.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">A megmikrózott - csontszilánkokkal gazdagított - marhapörköltet úgy vágtam be, mint az ajtót. Egy kis cukrozott bor és irány a szállás! Végre! De mégsem. Már akkor kezdhetett volna gyanús lenni a dolog, amikor közölték, hogy a kombájnos lakott ott előttem. De gondoltam milyen jól tarthatja ez a gazda a munkatársait. Tévedtem. Mikor megláttam a helyet, azt hittem viccel velem. Az volt kiírva a falra, hogy Területi Gondozási Központ. Aki nem értené ez a Szociális Foglalkoztató kicsit szolidabb megfogalmazása.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">A gazda annyira büszke volt magára, hogy szinte szétdurrant. Csak azt nem értettem mire. Bekísértek a nekem szánt éjszakai menedékhelyemre. Már vártam, hogy Jáksó Laci barátom ugrik elő hamarosan valamelyik szekrényből egy idióta parókával a fején egy üveg pezsgővel a kezében. De nem! Ezek tényleg azt gondolták, hogy azon a kemény, tanácsi leltári számmal ellátott, domború ágyon fogok aludni egy dzsuvás párna és egy bolhás műszálas pléd társaságában. Meleg víz ugyan nem volt, de cserében hallgathattam a szomszédos vasútállomás szolgálati közleményeit.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">Ha a kisstílűség növesztene, akkor akadnának emberek, akik ülve nyalnák a holdat. Nem vagyok finnyás, de ezt talán mégsem kell elviselnem.</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">Amilyen az aggyonisten…</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0">Szerintem…</p> <p style="line-height:19px;color:#333333;font-size:1.1em;margin:0;padding:10px 0 0"></p>rich