1.0Szerintem...https://szerintem.cafeblog.hukökényhttps://szerintem.cafeblog.hu/author/kokeny/<h4><a href="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/ido.png"><img class="size-full wp-image-2040585 aligncenter" alt="" src="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/ido.png" width="419" height="290" /></a></h4>   <a href="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/ido.png"><!--more--></a> <h4><span style="font-size: 1em">Egyszer majd...</span></h4> Egyszer majd, mikor úgy érzed, hogy ami épp történik veled az már a múlt mikor úgy érzed minden hiába volt amit eddig ez ellen tettél Egyszer majd, mikor úgy érzed, hogy minden itt van amitől féltél, s mitől óvtad magad mikor úgy érzed, hogy állt az idő körülötted mégis fáradt vagy Egyszer majd, mikor úgy érzed végleg belefáradtál a küzdelembe feladod, de nincs senki aki harcolt volna ellened mikor már csak saját magad vagy és azt mondják rád: - Bolond! Egyszer majd, mikor a múlt lesz a jelen, a régiek lesznek a realisták és a reformerek a konzervatívak mikor nem lesz már senki körülötted mert elüldözöd mind ki szeret Egyszer majd, mikor már senki nem akar megérteni, csak megnevelni a maga képére s örömére mikor majd, tiltakozol a saját tévedéseid feltárása ellen Egyszer majd, mikor keresed a helyed az új világban amit már oly sokan felfedeztek mikor rájössz, hogy csak porszem vagy Parány, mint bárki Egyszer majd, mikor megpróbálsz megérteni zokogni fogsz mert fájni fog a tudás mikor ezt a fájdalmat érzed tudni fogod mit kellett volna tenned …és akkor talán megértesz Egyszer. Majd.rich