1.0Szerintem...https://szerintem.cafeblog.hukökényhttps://szerintem.cafeblog.hu/author/kokeny/<h4>"Soha ne add fel, érd el az álmaid, A kudarcok ne törjék a szárnyaid, Gyerünk, állj fel, próbáld meg még egyszer, Nem létezik olyan, mit nem érhetsz el."</h4> <a href="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_100805.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2041160" src="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_100805-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> <!--more-->Reggel korán keltem. Igaz későn is feküdtem, mert sokáig beszélgettem szállásadó barátommal. Az első kávé után már a fejemből is kiláttam. A vonat gyorsan Sellyére ért, mert beszélgetőtársam akadt. A vasutas hölgy aggódó törődéssel nézett utánam mikor elbúcsúztam tőle. Sellye egy kedves kisváros, ahol úgy vettem észre, hogy mindenki ismer mindenkit és a tegeződés az elfogadott etikett. Harminc pár fő kísért el minket az első napon. Igaz volt lemorzsolódás, mert a naplemente által szűkre szabott idő nem volt tekintettel a két nap alatt teljesíthető, de egy napra szervezett távra. Elsőre ez kicsit sok volt! <a href="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_085325.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2041162" src="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_085325-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> A sajtó ott cikázott körülöttünk az első kilométereken. Interjúk, fotók, vágóképek és vágott arcok is készültek. De tudtuk, hogy valami készül ellenünk. Vajszlói kormánypárti politikusok a dögkútnál szívélyes mosollyal és sajtómunkások hadával vártak minket. Kosarukban a kampánybőrbe bújtatott megalázás volt jó falatoknak álcázva. Ismerős volt a helyzet, hiszen Mezőkövesden hasonlóképp akartak minket megalázni a cinikusan pökhendi Orbán klónok. "Nesztek nektek kenyér!" Megköszöntük és megkértük őket, hogy adják azoknak a munkanélküli Vajszlóiaknak, akik az ő siker-kormányuk miatt éheznek, ebben a tündérmesében. Majd irány az előre... Nekünk legalábbis. <a href="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_111530.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2041161" src="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_111530-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> Az emberek kérdeztek a falvakban. Honnan jövünk? Merre tartunk? Normálisak vagyunk? Elmondanánk ott a nagy Budapesten, hogy mostanság mekkora lett itt a baj? Erről jövünk! Pestre megyünk! Nem, nem biztos, hogy normális dolog egy bolond országban kettőszáz-nyolcvan kilométert gyalogolni! De haladni kellene... és lehetőleg nem vissza a sztalinista diktatúrába. Hogy a néppel szót érthessen az az ember, aki hajlamos elfelejteni, hogy ki is van kiért, ebben a demokráciának csúfolt rendszerben. Beszélni kellene az emberekkel itt ezekben a falvakban, de nem a gőg szánalmas hangján. Szervusz nép! - mondta a király. Szervusz király - válaszolt a nép. <a href="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_113955.jpg"><img class="alignnone size-large wp-image-2041163" src="https://szerintem.cafeblog.hu/files/2013/01/IMG_20130131_113955-600x450.jpg" alt="" width="600" height="450" /></a> A nap hamarabb elfáradt, mint mi. Pirulva bújt el a dombok mögött. Még messze voltunk, de betontól sajgó lábakkal mentünk tovább. Harkány nekem még sosem volt ennyire messze. A szálláson hamar csend lett. Mindenki a sebeit ápolja és edzi a lelkét a holnapi hegyes-dombos pécsi útra. Mert menni kell tovább a megkezdett úton! Érted. Érted? <h6 style="text-align: right">Szerintem...</h6>rich