Salamon Bea. Méta. AKKU. Sokan tudják kik ők, és sokan nem. De, aki tudja az nem véletlen emlékszik rájuk.
Péntek este. Az Akkuban, amit bezárnak a kerület furaurai. Bezárnak, mert nem értenek sem a népműveléshez, sem egy kulturális adomány kezeléséhez. Kaptak valamit, amit nem kértek ugyan, de rájuk testálták az ország – náluk kicsit előrébblátó – ikonjai. Olyanok, akik tudták, hogy kincset találtak azon a kopott belvárosi udvaron. Egy helyet, ahol együtt lehetnek a város, feledésre ítélt polgárai. Akik itt megmutathatták, hogy másságukkal is olyanok, mint te, vagy én.
Egyenlők. Sőt! Még többek is.
Sír a hangszer a kezében. És mi vele hullajtjuk a könnyeinket, mert itt sem kellünk. Itt, ahol már becenéven szólítottuk egymást és egy ritmusra járt a lábunk. Ahol barátságok és szerelmek születtek. Ahol nem volt köztünk sem jobb, sem rosszabb. Mi voltunk az Akku törzsközönsége és gerince. A maradandót és elillanót alkotók kis csapata, és akiknek ezek a csodák megszülettek.
Mert péntek van. Mert táncház van és a lelkes hívek már lecserélték utcai lábbelijüket a táncos cipőkre és csizmákra. A vak fiú a színpadra ül, és felénk mosolyog. A siket lány a falnak dőlve hallgatja a tánc ringatását. Mert egyszerre járnak a lábak és csattannak a csizmaszárak. A lányok alázattal vetik alá magukat a férfiak erejének, kik versengnek egymással a mi örömünkre. Csata ez a javából, ahol hamar lemorzsolódik a gyengébb. De minden gyengét felkarol valaki és segít neki, hogy ne veszítse el a hitét és önbizalmát.
Így vagyunk mi egy közösen ringó és lélegző egység. Eggyek a tánccal, a hellyel, a zenével.
Az együttes tagjai tudják, mikor minek kell megszólalnia, hogy az olyan legyen. Szemvillanásokkal jeleznek egymásnak és nem rontanak. A vonók is táncolnak. A húrok pedig kéjjel adják meg magukat, mint erényes asszony egy soha meg nem történt éjszakán. A dallamok betelítik a termet. Kimennek a folyosókra ahol párok ölelik egymást és barátok koccintanak. Beszélgetnek. Nem értik. Miért? Miért kell lerombolni valamit, ami egy fél év alatt olyan népszerűvé vált, hogy már vidékről is jönnek ide táncolni a fiatalok.
Egy dallam kiszökik az udvarra. Keresgél a padok között s végül megpihen egy lány fonott hajában. Egy fiú megsimítja és már indul is tovább. Kiszáll a Kazinczy utcára és elindul a Wesselényin a körút felé. Egy idős pár fülébe lopódzik, akik előbb csak lassítanak, de végül engednek neki és megállnak az utca közepén. Nem szólnak, csak keresik a dallamforrást. Péntek este egy idegen ország fővárosában sétálgatva szembejött velük az, amiért megtették ezt a hosszú utat. A tiszta forrás hűsen nyugtató valódisága. Egy ország valódi arca, amit még nem tudott átszabni a giccs és az igénytelen agymosott fogyasztói társadalom plasztikai sebésze.
Beja varázsol.
Beja ma este is mindent nekünk ad, mi lényege. Szerintem…
Búcsúznak tőle szülei, családtagjai, barátai, ismerősei.
És egy szeretnivaló mostoha. Erzsébetváros.
Béke poraira.
Normal
0
21
false
false
false
HU
X-NONE
X-NONE
MicrosoftInternetExplorer4
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:”Normál táblázat”;
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:””;
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:”Calibri”,”sans-serif”;
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:”Times New Roman”;
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
_________________________________________________________________________
Támogassuk aláírásunkkal az AKKU fennmaradását!
_________________________________________________________________________
Szervusztok!
Beja zenél és Beja varázsol! Ez így igaz, a tehetsége is szóról-szóra! Egyetlen ami nem igaz, hogy most hallottátok utoljára. Ha még mindig az az ember, aki huszonöt éve volt, márpedig az, akkor csak követni kell és körül ölel benneteket az a világ amit megszerettetek. Tehát félre kishitűség! Éltek, még él a Magyar népzene, tánc és olyan papnőtök van mint Salamon Bea! Kötelességetek küzdeni, hogy helyetek legyen a világban! Én szurkolok!